Hangsúlyozza ügyfeleinek, hogy szakmai hiba esetére biztosítva van! Erősítsa a megbízók Bizalmát...Tovább...
Tanácsaink segítségével elkerülhet néhány buktatót, megtudhatja, hogy Önnek milyen...Tovább...
Mi a számviteli szakmai felelősségbiztosítás, mire terjed ki a fedezet? 
Könyvelői tevékenység,...
Tovább...
Az alábbiakban olyan gyakori káreseményekről olvashat, melyek segítenek a megfelelő fedezet kialakításában,...Tovább...
 
Aktuális hírek

Az adótúlfizetésről
2010-06-09 10:33
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43.§-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adózó (vagy az adó megfizetésére kötelezett személy) az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el.
Az adótúlfizetésről A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból, az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.

Az adótúlfizetésünk összegét átvezettethetjük más adónemre különböző nyomtatványok segítségével. A legismertebb átvezetési- és kiutalást kérő nyomtatvány a 1017-es jelű.

Megjegyzem, hogy a 1017-es nyomtatványon kívül vannak olyan bevallási nyomtatványok is, amelyek tartalmazzák az átvezetést vagy visszaigénylést kérő lapot is.

Nagyon fontos kitétele a törvénynek az "általa nyilvántartott" kifejezés. Tehát az állami adóhatóságnak csak ahhoz van joga, hogy a hozzá befizetett adókat "kezelje". (Más kérdés az adóvisszatartás intézménye.)

A 1017-es jelű nyomtatvány a folyószámla valamely adónemén mutatkozó túlfizetés más adónemre történő átvezetésére, továbbá a folyószámla bármely adónemén mutatkozó valós túlfizetés, és a jogerős határozattal megállapított, az adózó javára mutatkozó összeg visszaigénylésére szolgál. Amennyiben a nyomtatvány elektronikus kitöltése során legördítjük a terhelendő adónemkód oszlopot, akkor láthatjuk, hogy mely adónemek esetében alkalmazható.

Magánnyugdíjpénztár adónemen fennálló túlfizetés adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra nem vezethető át. Tehát a magán-nyugdíjpénztári tagdíjnál fontos, hogy figyeljük, és beszámítsuk a túlfizetést a következő befizetésnél. Valós túlfizetés szokott keletkezni abból, ha a cég ezer forintra kerekíti a befizetendő magánnyugdíj-pénztári tagdíjat.

Az adózás rendjéről szóló törvény 48.§-ának (8) bekezdése szerint, az állami adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását. Ezért ennek az adózói körnek folyamatosan figyelnie kell az adófolyószámláját az adóhatóság honlapján, az e-BEV szolgáltatások menüpontban (folyószámla lekérdezés).

Amire nagyon kell ügyelni a valós túlfizetés megállapításánál:

- Gyakran előfordul, hogy az adott hónap kötelezettsége még nincs lekönyvelve a lekérdezés időpontjában, de a befizetés már igen. Ugyanez fordítva is megtörténhet.

- Azoknál az éves bevallású adónemeknél, ahol nincs előírt (bevallott) adóelőleg, a folyószámla lekérdezésekor úgy néznek ki az adatok, mintha rengeteg túlfizetés lenne, pedig a vállalkozás csupán az előlegeket fizette be. Különösen az egyéni vállalkozókat nehéz meggyőzni ilyen esetben arról, hogy nem valós túlfizetésről van szó (például: vállalkozói személyi jövedelemadó előlege).

Ismernünk kell a késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó rendelkezéseket is, melyeket a hivatkozott törvény 167. §-ában találunk. A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.

A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz, valamint a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.

Azon adózók számára, akik elektronikus bevallásra nem kötelezettek és önként sem választották ezt a módszert, az adóhatóság az adófolyószámlájuk egyenlegéről és a tartozások után felszámított késedelmi pótlékról értesítést küld egy évben egyszer, október 31-ig, ha a számla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat.

Az állami adóhatóság az adótartozások megfizetésére az adózót felszólíthatja, de ha ez eredménytelen, akkor megindíthatja a végrehajtást, melynek alapját a benyújtott bevallás, mint végrehajtható okirat képezi.

Az adótartozás végrehajtása esetén, amennyiben az adózó adószámláján az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetés is van, az adóhatóságnak joga van a túlfizetést a tartozásra átvezetni. Erről az adózót is értesíti. Ha az adózónak több adónemen áll fenn tartozása, a túlfizetés összegét először a korábbi esedékességű tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Ez az eljárás azonban nem követhető a magánnyugdíjpénztár számlán fennálló túlfizetéssel. Ehhez kapcsolódik az a szabály is, hogy ha az adóhatóság a túlfizetés visszaigénylésekor a visszatartási jogát gyakorolja, - mert más adónemben tartozása van az adózónak, - akkor nem teheti ezt meg a magánnyugdíj-pénztári számla túlfizetésével.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Ez a rendelkezés azonban csak a visszaigényléshez való jogot korlátozza, hiszen a túlfizetést, vagyis a tényleges kötelezettségnél magasabb összegű befizetést az adózó teljesítette.

Az elévülés nem szünteti meg az adózónak a túlfizetéssel kapcsolatos tulajdoni igényét, mindössze a rendelkezési jogát korlátozza a törvény. Ennek következtében az elévülést követően az adózó nem jogosult a visszaigénylésre, vagyis a túlfizetésként mutatkozó összeg kiutalására nincs lehetőség. Ugyanakkor nem zárja ki az elévülési szabály, hogy az adózó a túlfizetés eredményeként nyilvántartott összeget az adóhatóságnál nyilvántartott más kötelezettségének rendezésére vezettesse át, vagy egy később keletkező kötelezettségébe beszámítsa. Erre kell odafigyelni! Az adóhatóság számára is ezt írja elő a törvény. Ne hagyjunk évekig átvezetés és beszámítás nélkül túlfizetést az adófolyószámlánkon! Megszűnéskor pedig különösen kell figyelnünk, mert azután már nem keletkezik tartozásunk és az összeget akkor törlik.

Időszerű feladat, - hiszen az iparűzési adó, társasági adó, és a különadó előlege miatt sokan túlfizetésbe kerültek az éves tényleges adó elszámolásával, - hogy az adó-visszaigénylés kérelmével egyidejűleg nyilatkozni kell a más adóhatóságnál fennálló tartozásainkról is. A 151. § értelmében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja.

Ne várjunk az összeg visszakérésével, mert a bevallásban szereplő negatív összegeket is általában külön kell igényelni.

Forrás: www.adoforum.hu


visszalépés...