Hangsúlyozza ügyfeleinek, hogy szakmai hiba esetére biztosítva van! Erősítsa a megbízók...Tovább...
Tanácsaink segítségével elkerülhet néhány buktatót, megtudhatja, hogy Önnek milyen...Tovább...
Mi a számviteli szakmai felelősségbiztosítás, mire terjed ki a fedezet? 
könyvelői tevékenység,...
Tovább...
Az alábbiakban részletezzük, hogy a könyvelői szakmai felelősségbiztosítást nyújtó biztosítók miként...Tovább...
2018.05.25-én hatályba lépett az egységes európai uniós GDPR...Tovább...
 
Fogalomtár
Mi a számviteli szakmai felelősségbiztosítás, mire terjed ki a fedezet? 
könyvelői tevékenység,
adótanácsadási tevékenység,
bérszámfejtés,
TB ügyintézés
termékdíj bevallás
Fentiek kapcsán elkövetett "szakmai műhibákból" eredő kártérítési igények a felelősségbiztosítási fedezet részei .

Szakmai műhibának az számít, ha a rá bízott feladat ellátását nem mefelelő gondossággal, vagy az általános szakmai szabályok megszegésével okozza a biztosított.

Ki a biztosított, ki a szerződő?
A biztosított minden esetben a könyvelői szolgáltatási szerződést megkötő cég vagy magánszemély kell, hogy legyen, hiszen esetleges vitás esetekben is őt vonják felelősségre. A biztosított tevékenységet végző magánszemély szerepeltetése gazdasági társaságok esetében jellemzően nem szükséges. Amennyiben a biztosított egyéni vállalkozó, de alkalmazottakat is foglalkoztat, minden esetben javasolt a szakmai tevékenységet végző személyek feltüntetése a szerződésen.
A Biztosítás szerződője bárki lehet, akinek a biztosítás megléte érdekében áll. A díjszámla a szerződő részére kerül kiállításra.

alkalmazott könyvelő
Amenniyben a számviteli munkatárs alklamazottként végzi tevékenységét, felelőssége a Munka Törvénykönyve szerint korlátozott. Az alkalmazott legfeljebb 4 havi munkabéréig felel  (kivéve szándékosság, súlyos gondatlanság) az általa elkövetett szakmai hibárt.. Erre a kockázatra "alkalmazott könyvelők felelősségbiztosítása" köthető.

szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

fedezetigazolás: a biztosító által, az ügyfél felé tett díjkínálat elfogadása után, még a szerződés valós létrejötte előtt kiállított igazolás, melyben kötelezettséget vállal az ajánlatban foglaltak szerinti szerződés létrehozására.

kötvény: az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

szerződő: bárki lehet, akinek a biztosítás meglétéhez valamilyen érdeke fűződik. A szerződő a díjfizető. A szerződő és a biztosított gyakran ugyanaz a személy.

biztosított: a szakmai tevékenységet végző, a megbízójával szerződéses jogviszonyban álló személy.

károsult: olyan, a biztosítási jogviszonyon kívül álló harmadik személy, akinek a biztosított, tevékenysége folytán kártérítési felelősséggel tartozik.

szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.

biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.

retroaktív fedezet: visszamenőleges hatályú, azaz a kötést megelőző időszakban bekövetkezett, de csak a kötést követően megismert káreseményekre vonatkozó fedezet. Egyszeri díjfizetéssel max. 5 éves időszakra vonatkozik, kármentességi nyilatkozattétellel köthető.

időbeli hatály kiterjesztése: az aktív fedezet megszűnését követő időszakban tudomásra jutott, de még az aktív fedezet időtartama alatt bekövetkezett károkra vonatkozó szavatossági fedezet. A kötésre vonatkozó szabályok biztosítónként eltérőek.

mulasztási bírság: az NAV által az ügyfélmegbízás alapján a bevallást késedelmesen, hiányosan, szabálytalanul benyújtó könyvelőre kiszabott bírság.

biztosítási esemény: minden olyan jövőbeli esemény, amely a biztosított, vagy a biztosított tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásával a biztosított személyében megbízott tagja vagy alkalmazottja által a szakmai szabályok megszegésével okozott olyan vagyoni kár bekövetkezte, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

kizárás: egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet. Pl. az Uniqa biztosító kizárja mulasztási bírságra vonatkozó fedezetet.

kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

kártérítési limit: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.

önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.

sorozatkár: egyazon szabály megszegésből származó kártérítési kötelezettség. A kártérítési limit amennyiben a káronkénti és éves limit eltérő, a káronkénti limittel megegyező, egyszeri önrész alkalmazásával.

biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.

díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. A honlapunkon kötött szerződések 30 napos halasztott díjfizetési hatállyal jönnek létre.

érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, pl. felszámolás, tevékenység befejezése stb. a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.

utólagos elszámolás:  felelősségbiztosításoknál – mivel a díjvetítés alapja a becsült éves bruttó árbevétel – utólagos elszámolást végez a biztosító, mely esetben az üzleti év végén a tényleges bruttó árbevétel alapján felülvizsgálja a megszolgált időszak díját.