
Hangsúlyozza ügyfeleinek, hogy szakmai hiba esetére biztosítva van! Erősítsa a megbízók...Tovább...


Mi a számviteli szakmai felelősségbiztosítás, mire terjed ki a fedezet?
könyvelői tevékenység,...Tovább...
könyvelői tevékenység,...Tovább...

Az alábbiakban részletezzük, hogy a könyvelői szakmai felelősségbiztosítást nyújtó biztosítók miként...Tovább...

2018.05.25-én hatályba lépett az egységes európai uniós GDPR...Tovább...
Aktuális hírek
Az adótúlfizetésről
2010-06-09 10:33
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43.§-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adózó (vagy az adó megfizetésére kötelezett személy) az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el.

Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.
Az adótúlfizetésünk összegét átvezettethetjük más adónemre különböző nyomtatványok segítségével. A legismertebb átvezetési- és kiutalást kérő nyomtatvány a 1017-es jelű.
Megjegyzem, hogy a 1017-es nyomtatványon kívül vannak olyan bevallási nyomtatványok is, amelyek tartalmazzák az átvezetést vagy visszaigénylést kérő lapot is.
Nagyon fontos kitétele a törvénynek az "általa nyilvántartott" kifejezés. Tehát az állami adóhatóságnak csak ahhoz van joga, hogy a hozzá befizetett adókat "kezelje". (Más kérdés az adóvisszatartás intézménye.)
A 1017-es jelű nyomtatvány a folyószámla valamely adónemén mutatkozó túlfizetés más adónemre történő átvezetésére, továbbá a folyószámla bármely adónemén mutatkozó valós túlfizetés, és a jogerős határozattal megállapított, az adózó javára mutatkozó összeg visszaigénylésére szolgál. Amennyiben a nyomtatvány elektronikus kitöltése során legördítjük a terhelendő adónemkód oszlopot, akkor láthatjuk, hogy mely adónemek esetében alkalmazható.
Magánnyugdíjpénztár adónemen fennálló túlfizetés adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra nem vezethető át. Tehát a magán-nyugdíjpénztári tagdíjnál fontos, hogy figyeljük, és beszámítsuk a túlfizetést a következő befizetésnél. Valós túlfizetés szokott keletkezni abból, ha a cég ezer forintra kerekíti a befizetendő magánnyugdíj-pénztári tagdíjat.
Az adózás rendjéről szóló törvény 48.§-ának (8) bekezdése szerint, az állami adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását. Ezért ennek az adózói körnek folyamatosan figyelnie kell az adófolyószámláját az adóhatóság honlapján, az e-BEV szolgáltatások menüpontban (folyószámla lekérdezés).
Amire nagyon kell ügyelni a valós túlfizetés megállapításánál:
- Gyakran előfordul, hogy az adott hónap kötelezettsége még nincs lekönyvelve a lekérdezés időpontjában, de a befizetés már igen. Ugyanez fordítva is megtörténhet.
- Azoknál az éves bevallású adónemeknél, ahol nincs előírt (bevallott) adóelőleg, a folyószámla lekérdezésekor úgy néznek ki az adatok, mintha rengeteg túlfizetés lenne, pedig a vállalkozás csupán az előlegeket fizette be. Különösen az egyéni vállalkozókat nehéz meggyőzni ilyen esetben arról, hogy nem valós túlfizetésről van szó (például: vállalkozói személyi jövedelemadó előlege).
Ismernünk kell a késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó rendelkezéseket is, melyeket a hivatkozott törvény 167. §-ában találunk. A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.
A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz, valamint a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.
Azon adózók számára, akik elektronikus bevallásra nem kötelezettek és önként sem választották ezt a módszert, az adóhatóság az adófolyószámlájuk egyenlegéről és a tartozások után felszámított késedelmi pótlékról értesítést küld egy évben egyszer, október 31-ig, ha a számla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat.
Az állami adóhatóság az adótartozások megfizetésére az adózót felszólíthatja, de ha ez eredménytelen, akkor megindíthatja a végrehajtást, melynek alapját a benyújtott bevallás, mint végrehajtható okirat képezi.
Az adótartozás végrehajtása esetén, amennyiben az adózó adószámláján az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetés is van, az adóhatóságnak joga van a túlfizetést a tartozásra átvezetni. Erről az adózót is értesíti. Ha az adózónak több adónemen áll fenn tartozása, a túlfizetés összegét először a korábbi esedékességű tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Ez az eljárás azonban nem követhető a magánnyugdíjpénztár számlán fennálló túlfizetéssel. Ehhez kapcsolódik az a szabály is, hogy ha az adóhatóság a túlfizetés visszaigénylésekor a visszatartási jogát gyakorolja, - mert más adónemben tartozása van az adózónak, - akkor nem teheti ezt meg a magánnyugdíj-pénztári számla túlfizetésével.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Ez a rendelkezés azonban csak a visszaigényléshez való jogot korlátozza, hiszen a túlfizetést, vagyis a tényleges kötelezettségnél magasabb összegű befizetést az adózó teljesítette.
Az elévülés nem szünteti meg az adózónak a túlfizetéssel kapcsolatos tulajdoni igényét, mindössze a rendelkezési jogát korlátozza a törvény. Ennek következtében az elévülést követően az adózó nem jogosult a visszaigénylésre, vagyis a túlfizetésként mutatkozó összeg kiutalására nincs lehetőség. Ugyanakkor nem zárja ki az elévülési szabály, hogy az adózó a túlfizetés eredményeként nyilvántartott összeget az adóhatóságnál nyilvántartott más kötelezettségének rendezésére vezettesse át, vagy egy később keletkező kötelezettségébe beszámítsa. Erre kell odafigyelni! Az adóhatóság számára is ezt írja elő a törvény. Ne hagyjunk évekig átvezetés és beszámítás nélkül túlfizetést az adófolyószámlánkon! Megszűnéskor pedig különösen kell figyelnünk, mert azután már nem keletkezik tartozásunk és az összeget akkor törlik.
Időszerű feladat, - hiszen az iparűzési adó, társasági adó, és a különadó előlege miatt sokan túlfizetésbe kerültek az éves tényleges adó elszámolásával, - hogy az adó-visszaigénylés kérelmével egyidejűleg nyilatkozni kell a más adóhatóságnál fennálló tartozásainkról is. A 151. § értelmében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja.
Ne várjunk az összeg visszakérésével, mert a bevallásban szereplő negatív összegeket is általában külön kell igényelni.
Forrás: www.adoforum.hu
visszalépés...