könyvelői tevékenység,...Tovább...
Tervezett árbevétel adat meghatározása:
Tervezett árbevétel adat aktualizálása:
Évfordulóval minden kedves ügyfelünket felszólítjuk adatközlésre, annak érdekében, hogy az esetleges alulbiztosítottságot elkerülhessük.
Retroaktív, múltban elkövetett szakmai hibákra vonatkozó kiegészítő fedezet :
Minden nem újonnan tevékenységet kezdő könyvelőiroda esetében javasolt ezen kockázat lefedése. Abban az esetben is szükséges a visszamenőleges fedezet, ha korábban is rendelkezett az iroda szakmai felelősségbiztosítással, hiszen a korábbi szerződés jellemzően nem téríti a biztosítás megszüntetését követően tudomásra jutott károkat. Az új szerződés azonban alapfedezet azonban nem vonatkozik a múltban elkövetett szakmai hibákra.
Mulasztási bírság kiegészítő fedezet (Adótanácsadóknak):
A mulasztási bírságra vonatkozó fedezet olyan bírságokra terjed ki, amelyet a NAV a késedelmes vagy hiányos bevallás miatt közvetlenül a könyvelőirodára szab ki. Amennyiben Ön, adótanácsadóként ellenjegyzi a bevallást, elengedhetetlen ez a kiegészítő fedezetet, mert így a közvetlenül a könyvelőirodára kiszabott mulasztási bírság is térül.
Időbeli hatály kiterjesztése:
Mivel a felelősségre vonásra az elévülési ideig, tehát 5 évig van lehetőség, ellenben a biztosítás alapesetben csak megszüntetésig (+30nap) nyújt védelemet, hasznosnak bizonyulhat az utófedezet igénylése. Az utófedezet biztosítónként eltérő módon szabályozott, van ahol a teljes időszak alatt szükséges a pótdíj fizetés, de van olyan biztosítótársaság is, ahol csak a felelősségbiztosítási szerződés megszüntetésekor kell pótdíjat fizetni.
Biztosítóváltás:
1., Korábbi könyvelői felelősségbiztosítási szerződés felmondása:
- A korábbi felelősségbiztosítási szerződést legalább 30 nappal az évfordulót megelőzően szükséges felmondani.
- Amennyiben azonban a biztosító a szerződés módosításáról, például díjemelésről értesít minket, a díjemelési értesítő kézhezvételét követő 15 napon belül, méltányosságból kérhetik a szerződés törlését, hiszen megfelelő döntési időszakot a biztosító is köteles biztosítani.
2. A folyamatosság biztosítása, új szerződés megkötése
A könyvelői felelősségbiztosítási szerződést érintő biztosítóváltás esetében nem csak a folyamatos szerződésről kell gondoskodnunk. A biztosítási alapfedezet csak a biztosítás folyamatos fennállása alatt bekövetkezett és tudomásra is jutott károkra nyújt fedezetet.
Annak érdekében, hogy az átmeneti időszak is fedezetbe legyen, azaz a korábbi szerződésünk ideje alatt bekövetkezett káraink az új biztosítás fennállása alatt is térülhessen, két lehetőségünk van:
- Kiterjesztett kárbejelentési időszak záradék megkötése a korábbi biztosítónál, melynek alapján a biztosító vállalja, hogy a szerződés megszűnésének évét követő 1-5 éven belül tudomásra jutó káresemények esetében is térít.
- Retroaktív fedezet igénylése az új biztosítónál, melynek keretében a biztosító vállalja, hogy az olyan múltban elkövetett szakmai hibákra is kiterjeszti a fedezetet, melyekről a könyvelőnek még nincsen tudomása.
Új szerződés megkötése:
Szakmai felelősségbiztosítási szerződést leghamarabb, a tevékenység megkezdésétől lehet kötni. A fedezet legkorábban a szerződés aláírását követő napon léphet életbe. A felelősségbiztosítási szerződés rendszerint halasztott díjfizetéssel jön létre, azaz a biztosítási díj 30 napon belül, számla megküldése ellenében válik esedékessé.
Fedezet igazolása:
A biztosítási fedezetet ügyfeleink részére igazolhatjuk a kötvénnyel, valamint díjbefizetés igazolásával. Amennyiben a szerződés megkötését követően szükségük van rá, biztosítói fedezetigazolás kiállítását tudjuk kezdeményezni. Egyéb esetekben a kötvény megérkezéséig az ajánlati dokumentumok szolgálnak a biztosítási fedezet igazolására.
Néhány jellemző kizárás a biztosítási fedezetből:
- A szerződékötéskor már ismert kárigények
- kötbér, bírság, adók
- szabadalmak, üzleti titkok megsértése
- befektetési tanácsokkal kapcsolatos károk
- költségkalkulációk
Könyvelő és ügyfelei között létrejövő szerződés
Fontos a könyvelő és ügyfelei között létrejövő szerződésben rögzíteni a bizonylatok átadásával kapcsolatos határidőket (Ezen kötelezettség megbízó általi elmulasztásának a bizonyítása már elegendő kimentési alapot adhat a könyvelőnek a késedelmes, vagy hibás bevallás, adatszolgáltatás esetén)
Legtöbbször ömlesztve, minden átvételi elismervény nélkül kapják meg a könyvelők az ügyfél anyagait. Javasolt azonban, minden bizonylatot tételes jegyzék alapján, átvételi elismervényen átvenni, vagyis pontosan leírni, hogy milyen bizonylatokat, mennyit, kitől és pontosan mikor vett át az ügyféltől.
Feltétlenül legyen benne az ügyfelekkel kötött írásos megbízási szerződésben, hogy melyik fél nyújtja be a bevallásokat, tehát a bizonyos késedelmekért ill. hiányosságokért ki a felelős.
Amennyiben az ügyfél nyújtja be a bevallásokat, az esetleges bírságokat rá szabja ki a hatóság, ezért – mivel az ügyfél megbízása alapján Ön dolgozott – a hibákért Önt, a késedelemért az ügyfelet terhelheti a felelősség. Hibás bevallás benyújtása esetén az ügyfél Öntől követelheti a bírság összegét, erre vonatkozik az alap fedezet. A bevallás ügyfél által való késedelmes benyújtása esetén viszont Önt nem terheli felelősség.
Amennyiben Ön nyújtja be a bevallásokat ügyfele nevében, a hatóság a bírságot is Önre szabja ki, erre az esetre vonatkozik a mulasztási bírság fedezet. Nagyobb cégek esetében ez a jellemző, ezért a mulasztási bírság kiegészítő fedezet limitjét érdemes az alapfedezet limitjéhez igazítani.
Amennyiben Ön, ill. cége csak most döntött könyvelői felelősségbiztosítás kötéséről, de a cég már évek óta működik, érdemes retroaktív fedezetet választani, amely a múltban elkövetett, de csak az aktív fedezet hatálya alatt tudomásukra jutott károkra nyújt fedezetet. A retroaktív fedezet és az aktív fedezet limitje csak azonos lehet, tehát, ha a cég működésének évei során úgy növekedett az árbevétel, hogy az magasabb díjkategóriába sorolta a céget, akkor is csak ezen a díjon köthető meg a retroaktív fedezet biztosítása.