Hangsúlyozza ügyfeleinek, hogy szakmai hiba esetére biztosítva van! Erősítsa a megbízók Bizalmát...Tovább...
Tanácsaink segítségével elkerülhet néhány buktatót, megtudhatja, hogy Önnek milyen...Tovább...
Mi a számviteli szakmai felelősségbiztosítás, mire terjed ki a fedezet? 
Könyvelői tevékenység,...
Tovább...
Az alábbiakban olyan gyakori káreseményekről olvashat, melyek segítenek a megfelelő fedezet kialakításában,...Tovább...
 
Aktuális hírek

Végrehajtás alatt a cég, pedig nincs tartozása
2010-06-09 10:38
A végrehajtás fogalmi világa igazi jogi mestermű. Az összevisszaság közepette az adófolyószámla-rendezés is belecsúszott a fogalmi körbe az APEH pedig közzé is teszi, mintha az adott cég tartozna. Tartozásról azonban szó sincs.
Végrehajtás alatt a cég, pedig nincs tartozása A jogalkotó ugyan azzal magyarázta a hivatalból elrendelt adófolyószámla-rendezést, hogy az költségkímélő, valójában az adózói felháborodásokat próbálták orvosolni. Az APEH végrehajtási részlege ugyanis egyre gyakrabban végzett végrehajtást olyan cégeknél, ahol nem volt nettó adótartozás, de a pozitív egyenlegeket behajtotta, a negatív összegek pedig hidegen hagyták, mondván az adózó dolga, hogy hol tart túlfizetéseket. Az új előírás azonban gátat szabott a módszernek, előírta, hogy előbb a folyószámlán lévő tételeket rendezni kell. Az intézkedés azonban elfelejtette a közzétételi szabályokat kiigazítani, így belecsúszott az APEH végrehajtási feketelistába azon adózók köre is, ahol éppen ez az átvezetési folyamat zajlik.

Sajnos sem a közvélemény, se a szerződéskötés során végzett partner-átvilágítás nem kockáztat. Az a vállalkozás, amely szerepel egy ilyen listán, ott nincs pardon, az adott céget eltanácsolják, sőt a létező szerződéses kapcsolatok kapcsán is felmondják az addig gyümölcsöző együttműködési megállapodást. A zavart helyzetet még az is tetézheti, amikor a végrehajtással párhuzamosan a cég szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában. Egy laikus számára ez a kettős mérce kapcsán az egész rendszerbe vetett hit omlik össze, hiszen hogyan lehet végrehajtás alatt azon cég, amely nem is tartozik?

Az adózás rendjének előírása (Art. 150/A.§) kapcsán a jogalkotói indoklás az adóhatóság által kezdeményezett átvezetést követő "további végrehajtási cselekményként" aposztrofálja a valódi végrehajtást, így az átvezetésre irányuló eljárást nem lehetne külön közlés nélkül hagyni, összemosva azt a tevőleges végrehajtási cselekményekkel. Az adóhatósággal szemben a széles közvélemény az APEH oldalán megjelenő információt nem tudja olyan csavarosan értelmezni, ahogy azt az adóhatóság teszi.

Fontos észrevenni azt is, hogy a jogszabály előbbi szakasza közzétételi szabályok után született, ami azt is jelenti, hogy a nyilvánosságra hozatal szabályainál még nem számolhatott az átvezetési eljárás okozta hatásokkal, azonban annak alkalmazása során az adóhatóságnál hiányzik a felelős jogértelmezés. Az APEH álláspontja szerint a hivatal nem hibázott.

A téma kapcsán nem arra kell koncentrálni, hogy az adóhatóság hibázott vagy sem, és az eljárása betű szerint honnan olvasható ki a jogszabályból, hanem arra, hogy az inkoherens szabályozást ne alkalmazza úgy, hogy a laikus adózók számára az rosszhiszeműnek tűnjön. Vagyis: a végrehajtási eljárásban részt vevőként ne tüntessen fel olyan adózókat, amelyek adott esetben sem ma, sem később nem fognak az adóhatóságnak valójában is tartozni! A közlés során jelezni kell azt a tényt, ha a 2009.02.01-től bevezetett folyószámla-rendezésről van szó. Ellenkező esetben az APEH az érintett adózóknak kárt okoz.

Forrás: www.adozona.hu


visszalépés...